Ernest Hemingway, XX. századi amerikai író Búcsú a fegyverektől című műve a modern irodalom egyik legmeghatározóbb regénye. Az önéletrajzi ihletésű háborús regény 1929-ben jelent meg a Scribner’s Magazine című irodalmi folyóiratban.

Hemingway nemzetközi hírnevet hozó írása a világ válságos helyzetének és az érzelmek dominanciájának művészi ötvözetéből jött létre; témája a háború és a szerelem. A háború leírása mindenféle propagandától mentes, realista szemléletű. Az elbeszélés során a háborút elutasító és a felsőbb hatalmakat elítélő nézőpont érvényesül leginkább – a szerző a hősiesség lehetősége helyett inkább a dekadenciát, az emberi morál és a társadalmi értékek totális pusztulását látja a háborúban.

A szerelem témájának feldolgozása a regényben joggal hasonlítható a shakespeare-i Rómeó és Júlia-történethez: a társadalmi helyzet nem engedi beteljesülni az egyébként ideális szerelmet.

A történetet olvasva rájöhetünk, hogy a regény egyáltalán nem bonyolult, sem tartalmilag, sem szerkezetileg, sem pedig a karaktereit illetően. A regény során végig ugyanazon korlátozott tudású elbeszélőn keresztül értesülünk a történésekről. A narráció egyes szám első személyű, az elbeszélői nézőpont pedig szubjektív. Az elbeszélés múlt idejű, a történtek sorrendje kronologikus. Az író a regény során egyetlenegy narratív síkot folytat, nem ugrál térben és időben, sőt nem él a visszatekintések lehetőségével sem. Az események lineárisak és ok-okozati összefüggésben állnak egymással, vagyis a mű történetalakítása metonimikus.

A Búcsú a fegyverektől című regény tér és idő szempontjából jól körülhatárolt.
Cselekménye az első világháborúban játszódik. A regény férfi főszereplője és a történet elbeszélője, Frederic Henry, a Szövetségesek oldalán harcol a Nagy Háborúban. Az egyébként amerikai származású Henry mentőszolgálati alhadnagyként szolgál az olasz fronton. Ugyanitt, Olaszországban tartózkodik egy brit fiatal lány, Catherine Barkley, a könyv női főszereplője, aki ápolónőként dolgozik az olasz hadseregnél, később pedig egy milánói kórházban. A két főhős Henry barátja, Rinaldi által találkozik. Henry és Miss Barkley karakterei mind az író saját tapasztalataiból ihletődtek, hiszen Hemingway maga is szolgált az olasz fronton az első világháborúban (a tapasztalatai alapján tudott Henry szemszögéből írni). Catherine-t egy valódi ápolónőről, Agnes von Kurowskyról mintázta, akivel Milánóban találkozott az első világháborúban, és akibe később bele is szeretett.