Sok bort ittam, aztán feketekávét, aztán stregát, és kissé ittasan magyarázgattam neki, hogy milyen nehéz megcsinálni, amit az ember akar, és voltaképpen sohasem csináljuk azt.

Az üvegek túlnyomórészt vermutos palackok voltak, de akadt szép számmal capris, marsalás, chiantis üveg és néhány üres konyakos üveg is. Miss Van Campen a szekrényben főként konyakos palackokat talált...

...meg azt a medve formájú üveget, amelyben kümmel volt. Ez különösen feldühösítette. Feltartotta a magasba: a medve az ülepén kuporgott, üvegfejében dugó volt, a palack alján pedig megtapadt néhány ragadós cukorkristály. 

Visszamentem az épületbe, és még egy kávét ittam az étkezde asztalánál. A kávé színe halványszürke volt, és az íze édes a kondenzált tejtől.

Amikor magamra hagytak, végignyújtóztam az ágyon, belelapoztam az újságokba, és elolvastam a frontról érkezett jelentéseket, aztán fölvettem az ágy alól a cinzanót, hasamra állítottam az üveget, és szaporán ittam, de mindig csak keveset.

Kinyitotta a ruhásszekrényt, és megmutatta a vermutos üveget. Már alig volt az alján valami.
– A másik üveget is betettem a szekrénybe – mondta. – Miért nem szólt nekem, hogy adjak poharat?
– Attól féltem, hogy megtiltja az ivást. 

Száraz, fehér capri bort ittunk, melyet jegesvödörben hoztak, de előbb kipróbáltunk másféle borokat is, frezát, barberát és édeskés asztali borokat.

Rettentő éhesek voltunk, a vacsora nagyon ízlett, s egy üveg caprit ittunk hozzá, és aztán egy üveg St. Estephe-et. A javát persze én ittam meg, de Catherine is megkóstolta, amitől aztán remekül érezte magát.

Hozták a szendvicseket. Hármat megettem, és jó néhány martinit ittam hozzá. Úgy rémlett, még sosem volt a számban ilyen tiszta és hűvös ital. Kezdtem magam civilizált embernek érezni.

Belenyúltam a kofferembe, néhány szendvicset ettem, és ittam rá egy kis konyakot. Ettől mindjárt derűsebb színben láttam a világot, és mindjárt még egyet kortyoltam az üvegből.

Üldögéltünk, és melegedtünk a kályha mellett. Forralt bort ittunk, vöröset, sok fűszerrel és citrommal. Ezt glühwein-nek hívták, és jól átmelegítette az embert, de ünnepelni is lehetett vele.

Ahhoz, hogy a kórházba visszamenjek, még korán volt. Megpróbáltam semmire sem gondolni. Igyekeztem megnyugodni. Még egy sört ittam. Már egy kis toronyra való gyűlt össze a kerek kartonlapokból az asztalon.